Spirálstabilizációs blog 10-15. nap

10. nap
Gyakorlom rendesen, még mindig jó diák üzemmódban. Ahogy reggelente húzogatom a csodás színű gumikötelet, mindig elképzelem, mit láthatnak a házunk előtt elsétáló emberek az ablakban. Legalább jókedvem lesz a gondolattól.

12. nap
Azt vettem észre magamon, hogy amint meglátom Vera lányát, azonnal stabilizálok. Sőt, ha beszélgetek vele erről, ő is. :) A munkahelyemen egyre többször eszembe jut, amit Vera a helyes ülő testtartásról mondott és mutatott. Nagyjából minden helyzetben törekszem a jó testtartásra. Persze ez nem mindig sikerül… Kíváncsi vagyok, mekkora lesz a kontraszt az első és az utolsó órán készített fotók között.

15. nap
Újabb óra, és újabb 4 gyakorlattal bővült a tudásunk. Eddig lazán megvoltam a feladataimmal, amolyan „nyugdíjas-üzemmódban” hajtottam végre a gyakorlatokat. Azt hiszem, ennek a mai nappal vége. A stúdió küzdőteremmé változott, bár az óra továbbra is vidám hangulatban telt, mi azért harcoltunk rendesen az elemekkel. Érzem a lábam minden izmát, legalábbis úgy tűnik. Térdelve, közben stabilizálva, körkörös karmozdulatokkal dolgozunk, ami főként azért nehéz, mert egy csomó mindenre figyelnem kell egyszerre. A végére egészen belejöttem, de elfáradtam, és ez jó érzés. Kicsit olyan, mintha edzettem volna, és a gerincem gyógyulásáért is tettem volna valamit egyszerre.

Spirálstabilizáció blog 8., 9. nap

8. nap
Milyen gyorsan elrepül 15-20 perc ennyi gyakorlattal! Mire végig tornázom mindet, ébred  család. Alig várom, hogy mindet tudjam!

9.nap
Tök jól vagyok! Komolyan, régen volt, hogy a derekam nem fájt reggelente, hogy éjjel ne ébresztett volna fel a fájdalom. Van olyan mozdulat, ami előhozza, és a hosszú álldogálás se tesz jót, ilyenkor igyekszem bevágni magam „stabilba”, vagy leülök, sétálgatok a diákok között. Már nincs izomlázam, viszont érzem azokat az izmokat torna közben, amikről Vera beszélt. Hihetetlen, hogy ezek eddig is itt voltak :D

Spirálstabilizáció blog 5., 6., 7. nap

5. nap
Hétvége. Úgy döntöttem, egy napot sem hagyok ki, hétvégén is tornázom, mert jól akarok lenni. Egész könnyen mozgok a kedd reggelhez képest, éjszaka viszont többször is ébredtem a jellegzetes szúró, deréktáji fájdalomra. Ezt már megszoktam, egy ideje küzdök vele. Nagyon várom, hogy elmúljon a spirálstabilizáció hatására.  Megmutattam a hirtelen nőtt, borzalmasan rossz tartású gyerekemnek, hogy kell stabilizálni. Megfogadtam, hogy ő is elvégzi a tanfolyamot, mielőtt visszafordíthatatlan probléma lesz a gerincével. 

6. nap
Nincs is jobb, mint egy tornával induló vasárnap :) A gyakorlatok egész jól mennek, nem kell hosszú másodpercekig gondolkoznom, mimet tartom még rosszul. :)

7. nap (a tanfolyam 2. alkalma)
A gyerkőcöt hazavitte az apukája, most nem kell itt lennie. Nyugodtabb is vagyok, és kicsit magabiztosabb is, úgy vonulok be a terembe, mint egy jó gyerek, aki mindenből készült. Én gyakoroltam kérem, tessék megnézni, egy tű sem férne be a derekam és a seprűnyél közé. Záporoznak a poénok, kissé fáradt vagyok, de némelyiken jót mosolygok. Új gyakorlatokat tanulunk, külön öröm, hogy nem kell reggelente a konyhai székkel szórakoznom, ezentúl elég az álló gyakorlatokkal foglalkozni. Már nem érzem annyira megterhelőnek behúzni a hasam, hátra tolni a derekam.  
Vera kicsit falhoz állított minket. Szerintem nem azért, mert rosszak voltunk. Ez a feladat különösen tetszett, azóta többször próbálgattam. Egy ismerősöm szerint a balerinák is így gyakorolnak egyenesen állni. Hát, szép is a tartásuk, annyi szent.

Spirálstabilizáció blog 2., 3., 4. nap

2. nap
Reggel fél 6. A lelkesedés töretlen. Tegnap este megtaláltam a kötelem tökéletes helyét: a kilincsre akasztom. Kihoztam egy széket a nappaliba, amin az ülő gyakorlatokat végzem. Szigorúan nem-nyikorgós, a család még alszik. A tegnapi torna után kissé sajognak az izmaim, de jó érzés, csak izomláz-szerű. Vera rám ír, jól esik, érdeklődik, fáj-e valamim. Ügyetlenkedve végzem a tegnap tanult feladatom, közben érzem, ahogy az izomláztól sajgó elgyötört testem kávéért üvölt. Holnaptól a kávé lesz az első, a torna a második. Teli vagyok energiával, egy ismerős ma meg is kérdezte tőlem, mitől pörgök ennyire. :D

3. nap
Fáj. Mindenhol, a hátam és a derekam minden miliméterén. Nem elviselhetetlen, de nem is annyira kellemes. Lehet, hogy rosszul csinálom? Gondolkodom, hívjam-e Verát. Ha holnap rosszabb lesz, mindenképp rácsörgök. A karácsonyfa fényei mellett stabilizálok, a szokásos kora reggeli percekben. Nagy erőfeszítés, hogy a sajgó hátammal végig csináljam a 20 percet… De legalább a kávémat megittam :D

4. nap
Ma úgy ébredtem, mint akit kicseréltek. A hátam és a derekam fájt ugyan, de egyáltalán nem volt rossz érzés. Inkább élveztem, hogy olyan helyen fáj, ahol eddig soha, mert ezeket az izmokat-elég helytelenül :D - jó ideje nem használtam. Kávé, karácsonyfaizzók, torna. Remélem, lassan rutin lesz, hogy a gyakorlatok a reggeleim részei.

 

  

// OWNCODE 20170106